The Witcher 3: Wild Hunt Remastered · Ördögi pöffeteg · Felszerelés

Eredmény ×1 · Recept a célpont eltalálása után felrobbanó bomba készítéséhez.

Hozzávalók ×1 · Recept a célpont eltalálása után felrobbanó bomba készítéséhez.

Hatékony ellene · Bah, nincs mitől félni. Ekimmarák, ugyan már, azok csak nagyra nőtt denevérek. – ismeretlen városi őr utolsó szavai Mint a többi vámpír, az ekimmarák nem élőholt emberek, bármit is állítson róluk a falusi szóbeszéd. Valójában Együttállás utáni szörnyek, akiket nem különösebben érdekel a fokhagyma, a szenteltvíz vagy egyéb vallási jelképek. A balladák és legendák leírásaival ellentétben nem jóképű, sápadt arisztokratáknak néznek ki, elbűvölő keleties kiejtéssel, hanem, akárcsak a katakanok vagy a nekuratok, nagyon hasonlítanak egy nagyra nőtt denevérre. Az sem igaz, hogy szűzek nyakából szívják a vért gyengéd, csókszerű harapásukkal – cafatokra tépik őket hosszú, éles karmaikkal, aztán a földről fellefetyelik a szertespriccelt vért.

Hatékony ellene · Melitele, Hatalmas Anya, védj meg a gonosztól, a tisztátalan ördögöktől és bűzös démonoktól, és mindenek előtt minden katakanok és nekuratok karmaitól… – imatöredék A katakanok és veszélyesebb rokonaik, a nekuratok az emberi félelem megtestesülései. Az árnyékok közt rejtőznek. Vért isznak. Hatalmas denevérekre emlékeztetnek – de hosszú agyarakkal és még hosszabb karmokkal. És ha ez még nem lenne elég rémisztő, képesek láthatatlanná válni, észrevétlenül várakozva, amíg az elkerülhetetlen támadásuktól való rettegés teljesen hatalmába nem keríti az áldozatukat.

Hatékony ellene · Félrekotortunk némi törmeléket, és találtunk egy helyiséget. Odabenn valami fenevad lakott. Kivertük a támfákat, hogy ráomoljon a mennyezet. Viszont a szörnyet nem temette be… – Veleni Bytomir egy ekimmarával való találkozásáról

Hatékony ellene · A megbízás miatt vagyok itt. Bármi ötlet, hogy mi lehet ez a szörny? Nincs, de biztos elég nagy. Lemészárolt vagy egy tucat farkast. – beszélgetés részlete Hársvölgyben

Hatékony ellene · Csak a belsőségeket ette meg. Milyen válogatós. – Rívia Geralt

Hatékony ellene · Vámpírharapások és erős alkoholbűz. – Ríviai Geralt

Hatékony ellene · Edd meg szépen a levesed, vagy jön egy berzerker és egészben bekap! – feddi az anya gyermekét Skelligén. Skelligi legendákból ismeretesek a berzerkerek, akik képesek medve alakját ölteni, ha elkapja őket a tombolás a csata hevében. Ilyenkor elvesztik minden emberi ítélőképességüket, és a józan ész helyett a vérszomj hajtja őket, amit ki kell elégíteniük, hogy visszatérhessenek emberi formájukba. Kevesen hisznek azonban ezekben a vérfagyasztó mesékben, még Skelligén is, ahol pedig a helybéliek a legvalószínűtlenebb legendákat is igen komolyan veszik. Ez vagy arra utal, hogy a berzerkerek csupán a mézsör felkorbácsolta képzelet szüleményei, vagy pedig hogy megtanulták jól elrejteni képességeiket a többi szigetlakó elől.

Hatékony ellene · A farkasok egyáltalán nem olyan rosszak, mint amilyennek lefestik őket. A vérfarkasok viszont az utolsó szóig olyanok, sőt rosszabbak. – Elsa Vilge, íjász A vérfarkasokban egyszerre van jelen az ember és a farkas. Amikor fenevad alakját öltik, mindkettőből a legrosszabb bukkan a felszínre: a farkas gyilkos ösztöne és nyers hús utáni éhsége, valamint az ember kegyetlen és számító intelligenciája. A vérfarkasok állapota átok eredménye, az átalakulásokat pedig akaratukkal nem képesek befolyásolni.

Hatékony ellene · Az ördögfattyak kisebbek a pokolfajzatoknál, ez igaz. De így is elég nagyok a gyilkoláshoz. – Agnes Thistle, javasasszony a Fekete Erdőből Az ördögfattyak a pokolfajzatok és a bumbakvesik valamivel kisebb rokonai. De az a witcher, aki azt hinné, a méretbeli különbség miatt nem jelentenek veszélyt, súlyosan téved – ez a tévedés pedig a pályafutása végét jelentheti. A sötét és ősi erdők ezen lakói az ember által ismert legveszedelmesebb szörnyetegek közül valók.

Hatékony ellene · Sajnálattal kell közölnöm Méltóságoddal, hogy Méltóságod fia elesett egy pokolfajzatra vadászva. Ott helyben meghalt a pajzshordozójával, az erdőjáróval, a hajtókkal, a kísérő parasztokkal és a kutyáival egyetemben. – Kavin Jell, a Vizima közelében lévő Villepin birtok intézője A pokolfajzatok két lábon járó izomkolosszusok, szarvas és fogakkal teli fejjel. Akárcsak ritkább rokonaik, a bumbakvesik, sűrű erdőkben, mocsarakban vagy ingoványokban élnek. Ha tehetik, kerülik az embereket, de ha nem tehetik, megölik őket minden nehézség nélkül.

Hatékony ellene · Ulfhedinn? Az meg mi, valami halfaj? – Professor Artibus Joannes Rack, földrajztudós, Skelligén veszett nyoma egy felfedező expedíció során Az Ulfhedinnek a vérfarkasok egyik válfaja, amely főként Skelligén fordul elő. A szigetek zord és kopár környezete magyarázza, hogy miért vadásznak elsősorban emberre, és miért erősebek szárazföldi rokonaiknál. Az öregebb és különösen veszélyes ulfhedinnek neve woref. Skellige egész történelmében csak néhány bátor harcos volt képes legyőzni egy ulfhedinnt, és mindegyikük nevére a mai napig hősként emlékeznek a balladák.

Hatékony ellene · A szilvánok kegyetlenek, kapzsik és álnokok. De így is jobbak, mint a dh’oine. – Yaevinn, legendás Scoia'tael parancsnok A szilvánok és a jaksák rokon fajok, igen ritka erdei lények, akik megjelenésükben az ember és a kecske keverékének tűnnek. Ezek a lények általában nem jelentenek fenyegetést, mivel az emberekkel való kapcsolatukat ártalmatlan (bár gyakran idegesítő) csínytevésekre és a termények elfogyasztására korlátozzák.